Blog

Mikor jelent meg először a kávé Magyarországon? Hol nyílt meg és kinek a nevéhez fűződik az első kávéház? Milyen szerepet töltöttek be a magyar társadalom életében a kávéházak? Honnan ered a feketeleves kifejezésünk? Számos izgalmas történet kapcsolódik hazánk kávézási kultúrájához.

Pesten és Budán 1579-től török kávéfőzők, az úgynevezett kahvedzsik készítették az italt, amelynek fortélyait természetesen a leleményes magyarok is ellesték. Az első vámnaplóval igazolt kávészállítmányt egy Bechram nevű kereskedő hozta Budára 1579-ben. Eleinte vándorárusok mérték a népiesen fekete víznek, Thököly korától pedig – a kissé félelmetesnek ható – fekete levesnek nevezett italt.

De honnan is ered a feketeleves kifejezés? Mikor az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ebédre invitálta őt, nyilvánvalóan csak egy jó ürügyként. Thököly azonban gyanakodott, hogy készül valami ellene, ezért az étkezés után sietősen távozni kívánt, de az egyik janicsár feltartotta: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!”. A kávénak a fejedelem sem tudott ellenállni, de miután elfogyasztotta azt, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönbe.

Az első pesti kávéfőző a rác Cavesieder Blasius (Kávéfőző Balázs) volt. Eredetileg „vándorkávés” lehetett, aki nyakába akasztott tálcáról, az utcáról árulta portékáját, míg annyira meg nem gazdagodott, hogy állandó üzletet nyitott 1714-ben.

Az első kávézó jellegű vendéglátó egységet 1727-ben Starkh János nyitotta meg mai nevén a Régi posta utcában. A Duna közelsége nem véletlen: a kávémérők többnyire Pestnek a szerbek lakta déli részén, a kapuk közelében, valamint a folyó mentén sorakoztak. A 18-19. század folyamán ezek a helyek kávéházakká nőtték ki magukat, a számuk gyorsan nőtt, mivel jelentős társasági színtérré léptek elő, vendégeik a legkülönbözőbb foglalkozású emberek közül kerültek ki. Többek között a pesti kávéházakban találkoztak a haladó gondolkodású ifjak, valamint itt készítették elő a szabadságharcot is.

A Váci utcai Magyar Korona márványasztalokkal berendezett üzlete már az elegáns kávéházak előfutára volt, míg a legnagyobb népszerűségnek a művészkávéházak örvendhettek – ilyen volt például a Japán, a Hadik és a New York kávéház.

Külön érdekesség, hogy legújabb kávézónk, a Liszt Ferenc téri California Coffee Company épp a nagy múltú Japán kávéház helyén nyílt meg több évtizedes hányattatott sors után. Mondhatni új életre kelt a kávézó, amelyet nem csak a kávéillat terjedése jelenti a tágas, napsütötte térben, hanem a régi japán stílusú dekoráció jelentős részét is igyekeztünk megtartani, hogy ebben is adozzunk a hely szelleme előtt.

Érdekesség A magyar nyelv szótárának első, 1862-es kiadásából, amely így ír a kávé szó jelentéséről, értelmezéséről:

„(az arab kahuah v. kahueh, a török kahveh után ment át számtalan nyelvekbe, ott pedig hihetőleg az äthiopiai Kaffa nevű vidéktől mint a kávé eredeti hazájától vette nevezetét); fn. tt. kávét. 1) Az úgynevezett kávéfán termő zöldsárgás, hosszúkás, gömbölyű babforma, mag, kávébab. 2) Ezen gyümölcsből készített ösmeretes ital. Fekete kávét, tejes kávét inni. Kávét pörkölni, őrleni, főzni.”

Az internet megjelenésével előtérbe kerültek azok a kávézók, melyekben előbb klasszikus számítógépeken, majd wifivel lehetett netezni – erről kapták hangzatos nevüket is az ún. internet kávézók. Napjainkra pedig megjelentek a különleges kávékeverékeket árusító boltok is, ahol a kuriózumnak számító kávékülönlegességekhez is hozzájuthatnak a kávéfanatikusok, megválasztva a kávé pörkölését, őrleményének finomságát, ízesítését is.